Mire fáj a fogunk - avagy miért félünk a fogorvostól ?
"Ha nem lenne olyan hóesés.....ha nem lenne kinn olyan köd....ha nem várnék egy sürgős telefont.. ha nem kellene most megírni egy cikket... ha nem lennének olyan zsúfoltak a villamosok...ha nem érezném ezt a kaparást a torkomban, ...ha nem lennék ilyen mérhetetlenül gyáva, akkor most elmennék a fogorvoshoz." írta Fehér Klára a Magyar Nemzet 1963. évi február 17-i számában.
Nem, csak napjainké, hanem évszázados kérdés ez : hogy vajon miért félünk a fogorvostól? Pedig a fogorvosok már régóta megmondták, hogy nem fog fájni. Az utóbbi húsz évben valóban már ritkaságszámba megy a modern fogorvosi eljárások elterjedése óta, hogy valami fájhat a kezelés közben. De miért is fájhat? Mi fájhat? És miért nem fájhat? Vagy talán az elhanyagolt szájban keletkezõ fogfájás kinjait egybekötik az emberek a fogorvosi kezelés esetleges vélt vagy valós kellemetlenségeivel?
A fogfájás okát keresve távoli évezredekkel ezelõtti idõkbe kell visszamennünk. Az egyiptomiak "ukszedo"-nak hivták azt a hólyagot, mely a fog belsejében elgondolásuk szerint a fogfájást okozta. A tibetiek szerint megrontás, varázslat, vagy megfázás a fogfájás okozója A kinaiak a fog belsejében levõ kukacot tartották a baj okozójának, melyet az utcai fogorvos-borbélyok be is bizonyitottak amikor a fog belsejébõl tüikkel kihuzták a fogkukacot (fogszut). Zseniális hasonlat valóban a fogban elhelyezkedõ pulpa (ér-ideg tartalmu szövet) kukacra hasonlit és kihuzás után alakját is megváltoztatja. Persze a ferdeszemü utcai doktorok egy kis mozgatással még feltünõbben tudták ezt bizonyitani. A kihuzott kukac helyét egy fémtüvel gyorsan kitöltötték, hogy ne tudjon másik beköltözni. (Milyen zseniális évezredes eljárás - melyet mint pár héttel ezelõtt számomra is kiderült - még ma is alkalmaznak Kinában. A Józsefvárosi kinai piacról a minap a fogorvosi rendelõben jelentkezett egy fiatalember. Fogaiban ugyanezt láttam, és az elkészitett röntgenfelvételen is ezzel a technikával készült több mint 10 éves un. kinai tükkel végzett gyökértöméseket lehetett megfigyelni. Bevált az évezredes eljárás, mivel ezek a kezelt fogai teljesen panaszmentesek voltak, másik okozta problémáját, melyet nem Kinában kezeltek.) Más leleményes kinaiak köhögtetõ orvosságot adtak a páciensnek, akinek fájós fogából ki kellett köhögnie a kukacot. Természetesen az utcai mutatvány során minden esetben a jól idomitott izgõ-mozgó jószág (nevezzük Csali-nak) a nagy Ho-Ho-Ho horgásznak felcsapott utcai doktor kabátujjából került elõ. Mindenesetre a közönség még ma is hisz benne. Hasonló módon a római orvoslásban és a babiloniaknál is a fogba beköltözõ férget tartották a fogfájás és szuvasodás okozójának. A középkor sötétjében évszázadokon át tartota magát a nézet és az ügyes utcai borbélymesterek általában a fog gyors kihuzásával megoldották a kukackérdést és egyben szolgáltatták a piacokon a mindennapi szinpadi látványosságot.
Pierre Fauchard 1728-ban mikroszkópja segitségével végre bizonyitotta, majd irásaiban közölte elsõként, hogy a fogakban semmiféle kukacot vagy férget nem lehet találni. A tudomány elfogadta, hogy a fog belsejében levõ érzõideget érõ különbözõ ingerek okozzák a fogfájást, de a nép száján a "szu" tovább él. Persze be kell vallani az évezredes "fogkukac elmélet" hirdetõi igencsak közel álltak az igazsághoz.
A fogbetegségek napjainkban is járhatnak fájdalommal, ha pedig valaki elhanyagolja a fogait, igen gyakran csak a már türhetetlen fájdalom és a mérhetetlen félelem viszi fogorvoshoz. Minden fogorvos ismeri a kérdést. Amikor az ijedt beteg beül a székbe és rettegve nyitja a száját, a fogorvosi rutin kérdés: ugye ketten jöttek? A gyakorlott páciens kapásból válaszol : igen doktor ur, ketten, én és a félelem. Ebben a sokszor utolsó utáni pillanatban napok óta fennálló szenvedést követõen a legkisebb és legcsekélyebb ugynevezett "kezelés" is fogorvosi brutalitásnak, kiméletlen mészárlásnak és idegtépésnek tünik fel a kezelés elõtt álló - gyakran népes együttérzõ kisérettel a fogorvosi rendelõ várószobájába érkezõ beteg (vagy magyarosan fogalmazva "áldozat") - számára. Tények sora bizonyitja, hogy nagyon sok ember elhanyagolja fogait, a kezelések elõtt az utolsó pillanatig vár és mi magyarok ebben különösen élen járunk. Pedig nálunk megszámlálhatatlan fogászathoz értõ ember van. Ezt valaki egyszer be is bizonyitotta. Bekötötte az arcát, mintha a foga fájna és a templom lépcsőjére ülve elkezdett jajgatni. Minden arra járó ember tanácsot adott neki, hogyan és mivel kurálja kinzó fogfájását. Mindenki legalább egy csalhatatlan gyógymódot ismert a fogfájás elmulasztására.
Magyarországon különösen sok fogfájóssal találkozunk, sokkal többel mint más európai országokban. Ennek oka a magyar lakosság különösen rossz fogazati állapota. Hogy ez mennyire rossz, azt egy vizsgálat adataiból pontosan láthatjuk. A sorkatonának bevonuló fiatal férfiak sorozásán többek között a fogazat vizsgálata is megtörténik. 1975-től folyamatosan gyüjtjük azonos szempontok alapján az adatokat és rendelkezésre áll 12.500 fiatal - egyébként teljesen egészséges ember- fogazati állapotáról szóló eredmény. Ezek szerint a fiatalok 4%-a rendelkezik 18 éves korában ép fogazattal, vagyis minden foguk ép és egészséges, 96%-uknak van beteg foga. A WHO ( Egészségügyi Világszervezet ) ajánlása szerint a lakosság 85%-ának kell rendezett (tömött, pótolt ) fogazattal rendelkeznie, melyhez képest a magyar egészségügyi programokban mérsékeltebb elvárás 1980-ban 50%, 1994-ben 70 % szerepelt. Ezzel szemben az egészséges sorkatonáknál ( a 18 éveseknél és nem a teljes lakosságnál) mindössze 27%-ot találtunk, akinek nem voltak lyukas, pótolatlan fogai. A sorkatonák közül 100 főre számitva 264 tömésre, 220 fogkoronára, 111 hidra, 14 kivehető protézisre van szükség. Ez mindennek nevezhetõ, de biztosan nem NATO kompatibilis vagy EUROKONFORM. Ez a mérhetetlenül rossz fogazat már a 18 éveseken megoldhatatlan feladatok elé állitaná a fogorvosokat ha ezt hirtelen kezeltetni szeretnék. De mivel jórészük nem törõdik eleget a fogápolással, a fogbetegségek megelõzésével, a rendszeres szürõvizsgálatokkal, az állandó karbantartással sajnos a helyzet meglehetõsen lehangoló. Az emberek egy része kerüli a fogorvosi rendelõket, csak valóban a fájdalom és a már türhetetlen szenvedés viszi õket oda, hát nem lehet csodálkozni azon, hogy miért is félünk a fogorvostól.
A fogorvostól való félelem egy igen régi és az emberek tudatában rögzült, ma már indokolatlan érzés. Korunk fogászati eljárásai rendkivül kiméletesek, igen nagy sikerrel lehetséges a fogbetegségek korai felimerése, a foszuvasodás és a fogágybetegségek megelõzése, a fogazat szürése, gondozása. A fogászat már nagyon sok problémát Magyarországon is megoldott. Rutineljárássá vált a fogbeültetés az elvesztett fogak pótlására, a fehérszinü esztétikus tömésekkel szinte tökéletesen helyreállithatók az elromlott fogak, a fogszabályozás és egyes mütéti eljárások a nem tökéletesen nőtt fogazatot is korrigálni képesek.
Bővül és egyre tökéletesedik a fogászat technikája, az eljárások minden lépése fájdalom nélkül elvégezhető. Higgye el egyedül is elmehet - a félelmet otthon hagyhatja.
Dr Gáspár Lajos az orvostudomány kandidátusa
Ecto Derma Polyklinika
További információk:
www.ectoderma.hu