Fogászati bőrteszt allergiavizsgálatok
Fogorvosi diagnosztikai vizsgálatok jelentôsége napjainkban II.
Beam Fogászati Diagnosztikai Központ, Budapest (Igazgató: Dr. Gáspár Lajos egyetemi docens)
Központi Stomatológiai Intézet, Budapest (Fôigazgató: Dr. Vágó Péter egyetemi docens)
Dr. GáspárLajos, Dr. Simola Margit, Dr. Vukán György, Dr. Bodrogközy Csilla, Dr. Lajos Györgyi, Dr. Bogdányi Edit
Allergiaforrások a szájban
Az utóbbi évek tudományos eredményei, a klinikai gyakorlat és a jogi esetek bebizonyították, hogy az egyre szaporodó krónikusan fennálló szájbetegségek, bôrbetegségek, betegek nehezen magyarázható problémái hátterében gyakran a szájüregbôl eredô allergia található. Többek között Németországban már a mindennapos diagnosztikai gyakorlat egyik alapvetô részévé vált (csaknem úgy, mint a röntgen) a beteg ilyen irányú panaszai vagy pótlások elkészítése elôtt a bôrteszt allergiavizsgálat elvégeztetése és az eredményének a beteg dokumentációjához való csatolása (jogi védelem). A különbözô „standard fogászati anyagok” és azok allargizáló hatásai (amalgám összetevôi, akrilát összetevôi, érzéstelenítôszerek stb.), vagy a különbözô tulajdonságú fémek (króm, kobalt, nikkel, réz, molibdén stb.) lehetnek allergének, illetve az ezek közötti elektrokémiai jelenségek is fontosak. Mindkét probléma fogorvosnak és betegnek krónikus gondot okozhat, mivel a következményes gingivitis, stomatitis, cheilitis, glossitis, lichenoid jelenségek, leukoplakia vagy távoli hatásként ekcéma, dermatitis vagy alopecia nem vagy alig reagál a szokásos kezelésre, illetve kiújul.
DMA
A szájüregben levô különbözô fémanyagok elektrokémiai hatásainak mérésére a Központi Stomatológiai Intézet szakrendelésén Dr. Vukán György, Dr. Vas Zoltán, Dr. Lajos Györgyi és munkatársaik nagy beteganyagon igazolt DMA-meter kitûnôen bevált a gyakorlatban. A módszer irányt mutat a fémek aktív voltára, jelezni képes a fémkioldódást.
Bőrteszt
Az allergia vonatkozásában a fogorvoslásban használt „fogászati standard” anyagokról vagy a „fogászati fémsor” anyagairól bôrteszt allergia vizsgálattal meg lehet állapítani, hogy valószínû okozói lehetnek-e a beteg szájüregi és távoli krónikus panaszainak. Speciálisan felkészült bôrgyógyász szakorvosok a fogászatban használatos allergizáló anyagokat epicutan bôrpróbával tesztelik. Vizsgálat elôtt a beteg 2 napon át a hátát krémmel nem kenheti. A bôrteszt anyagok felragasztását követôen (hétfô), 48 órával (szerda) olvassák le az elsô, majd 72 órával (csütörtök) a második eredményt. Így a hétfôn tesztvizsgálatra küldött beteg csütörtökön kézhezkapja a teszt eredményeit. Ehhez a betegnek összesen három, pontosan megjelölt idôpontban kell a rendelésen megjelennie, nem úszhat és napozhat eközben. A néhány napos kellemetlenség és idôráfordítás évtizedes szakmai és jogi problémákat oldhat vagy elôzhet meg betegnek és fogorvosnak egyaránt.
A Fogászati standard sor tartalmazza az acrilát, amalgám, fontosabb gyógyszerek, gyakori érzéstelenítôszerek allergiatesztjét. Akkor lehet informatív, ha általános információra van szükség, fémtartalmú pótlások nincsenek a beteg szájában.
A Fogászati fémsor tartalmazza a leggyakoribb fémeket, melyek a hidak, koronák, fémlemezek, implantátumok anyagaiban szerepelnek. Így a meglévô vagy a tervezett új pótlások esetére az elôzetes bôrteszt elvégzése – a standard sor mellett – további fontos (döntô) információt jelenthet.
Anyag és módszer
A bôrteszt ismeretében nagyobb biztonsággal kiválaszthatók és alkalmazhatók a „mai modern ismert fogorvosi anyagok” közül a betegre szabottan a megfelelôek. Ez a régi tömések, pótlások cseréjével járhat, amit a kezelô fogorvos a bôrteszt eredménye alapján biztonságosabban tud elvégezni. A fogászati allergiavizsgálatokat az Európai Unió elôírásai szerint a Nemzetközi Contact Dermatitis Kutató Csoport (ICDRG) ajánlásának figyelembe vételével a német BRIAL szabványosított anyagaival célszerû végezni. Ennek használata költséges ugyan, de megfelelô biztonságot nyújt az eredmény tekintetében. A jelenleg Magyarországon elôzetes vizsgálataink és az irodalmi adatok alapján tapasztaltaknak megfelelôen állítottunk össze két fogászati tesztsort. Ezek a következô anyagokat tartalmazzák:
1. Standard fogászati tesztsor
Acrilát tesztsor
1. 2300 Triethylenglycol-dimethacrylat 2%
2. 2301 Ethylenglycol-dimethacrylat 2%
3. 2308 Methyl-methacrylat 2%
4. 2309 Bisphenol-A-dimethacrylat 2%
5. 0327 Bisphenol A 1%
Egyéb fogászati anyagok tesztsora
6. 0101 Benzoylperoxid
7. 0326 N,N-Dimethyl-p-toluidin 2%
8. 0401 Eugenol 1%
9. 2302 2-Hydroxi-4-methoxy-benzo-phenon 2%
10. 2350 Higany-mentes amalgam 20%
11. 2351 Gamma-mentes amalgam 5%
12. 1309 Higany (Quecksilber) 0,5% 5 ml
Fogászatban alkalmazott gyógyszerek tesztsora
13. 1201 Tetracain HCl 1%
14. 1203 Lidocain HCl 1%
15. 0304 Hydrochinon
2. Fogászati fém tesztsor
21. 0001 Króm (Kaliumdichromat) 0,5%
22. 0007 Nikkel (Nikkel II sulfat) 5%
23. 0005 Kobalt (Kobaltklorid) 1%
24. 2420 Arany (Arany-tetra-chlorid) 0,1%
25. 2303 Platina (Ammoniumtetra-chloroplatinát) 0,25%
26. 2306 Réz (Kupfersulfat) (folyt.) 1%
27. 2307 Kadmium (Cadmiumsulfat) 2%
28. 2311 Tantal 1%
29. 2400 Cink (Cinkchlorid) 1%
30. 2401 Molibdén (Ammoniumheptamolybdat) 1%
31. 2402 Ón (Zinn-II-chlorid) 0,5%
32. 2411 Palladiumchlorid 0,1%
33. 2405 Vassulfat 5%
34. 2413 Galliumoxid 1%
35. 2419 Titan-IV-oxid 0,1%
36. 2415 Ezüst (Silber kolloidal) 0,1%
Klinikai eredmények
A Beam Fogorvosi Diagnosztikai Központban az elôzetes bevezetô fogászati vizsgálatokat, valamint az általános bôrgyógyászati epicutanteszt többéves tanulmányozását és rutinszerû alkalmazását követôen 1998. február 2-án kezdtük célzottan a fogászati bôrteszt allergia vizsgálatokat (FBAV). Az elsô vizsgálati periódusban négy hónap tapasztalatait összegeztük. 1998. február 2. és május 31. között a fogorvoskollégák szájüregi, valamint bôrtünetek miatt összesen 122 beteget küldtek FBAV-ra. A megjelentek között 14% férfi és 86% nô volt. A beküldô fogorvoskolléga kérésének megfelelôen a Standard fogászati sort, a Fogászati fémsort vagy egyidôben a két tesztsort alkalmaztuk. A tesztanyagok felhelyezését követôen az eredményeket 48 és 72 óra múlva olvastuk le rutinszerûen, a speciális, kérdéses esetekben 4, 5 vagy 6 nap múlva is kontrollvizsgálatot végzett a programban résztvevô 3 bôrgyógyász szakorvosunk.
A megvizsgált betegek között 45 fô esetén (37%) találtunk pozitív allergiás reakciót. Közülük 6 férfi és 39 nô volt. A pozitív reakciót mutatók legnagyobb része (1/3-a) 41-50 év közötti korcsoportba tartozott, az összes pozitív eset háromnegyed része a 31-60 év közé esett.
A betegek között esetenként társult allergiás reakciókat tapasztaltunk.
A fogászati anyagok epicutan tesztjének eredményei a pozitív reakciók száma szerint:
Eredmény, betegszám
Negatív eredmény 77
Egy anyagra pozitív 32
Két anyagra pozitív 11
Három anyagra pozitív 2
Összesen: 122
A legtöbb pozitív reakciót a fémek adták, ezek között is a nikkel, a kobalt, a palladium, a króm és a kadmium vezették a gyakorisági listát.
Érzékeny betegek allergén megoszlása
Anyag, pozitív esetek száma
Nikkel 25
Kobalt 8
Palladium 6
Króm 5
Kadmium 3
Amalgam 2
Higany 2
Acrilátok 2
Molibdén 1
Réz 1
Egyéb 8
Összesen: 63
A fogászati anyagok epicutan tesztjében a többszörös pozitív reakciók elôfordulása:
Anyagok, esetszám
Nikkel+Kobalt 6
Nikkel+Palladium 4
Nikkel+Kadmium 1
Nikkel+Kobalt+Kadmium 1
Nikkel+Réz+Kadmium 1
Következtetések
Az elsô periódusban elvégzett vizsgálatok eredményei alapján levonható a következtetés, hogy a szájüregi vagy bôrpanaszok miatt FBAV-ra került betegek jelentôs részénél (37 százalékánál) találtunk pozitív reakciót. A legjelentôsebb allergének a szájüregben a nikkel, kobalt és a palladium. Az esetek közel egyharmadában több fémre jelentkezett allergiás pozitív bôrreakció.
A fogászati anyagok – elsôsorban fémek – gyakran a szájnyálkahártyán vagy a bôrön játszhatnak szerepet allergiás tünetek létrejöttében, de emellett nem elhanyagolható az anyagokkal való egyéb találkozás (munka, hobbi) vagy a bizsuk kiváltotta érzékenység sem. Amennyiben az illetô anyag iránti érzékenység már kialakult, a fogászati anyagok tekintetében azt figyelembe kell venni, még azokban az esetekben is, amikor azt eredendôen nem fogászati anyag váltotta ki. Így például annak a betegnek, akinek fémtartalmú fülbevaló okozott egy fémmel szemben túlérzékenységet, annak az illetô fémet tartalmazó ötvözetbôl nem készíthetô fogmû, mivel az biztosan allergiás reakciót váltana ki akkor is, ha elôzetesen a beteg sohasem viselt fogmûvet. Fogpótlások elkészítése elôtt tehát a FBAV elvégzése feltétlenül indokolt más országokhoz hasonlóan hazánkban is, mivel a fogászati anyagokkal – különösen a fémekkel – szembeni túlérzékenység igen jelentôs számban fordul elô. Ugyancsak kívánatos a nagyobb fogpótlási munkák elôtt a kiválasztott fémanyag tesztje DMA módszerrel, a prognosztikai vizsgálat elvégzése. Mindezek nemcsak a beteg egészségének, hanem a fogorvos biztonságának megôrzését egyaránt szolgálják.