A szakma szabályai
A szakma szabályai szerint kivizsgált beteg
Fogorvosi diagnosztikai vizsgálatok jelentôsége napjainkban I.
A fogorvosi szakma napi kérdéseibôl szeretnénk néhány olyan sorozatot indítani a lap hasábjain, melyek a fogorvosi praxisban, a fogtechnikai laboratóriumokban dolgozók érdeklôdésére tarthatnak számot, munkájukhoz fontos szempontokat adhatnak. Nemcsak tájékoztatást, eligazodási lehetôséget nyújtanak ezek az anyagok, hanem a problémák felvetése mellett a megoldási lehetôségekre is rámutatnak. Választásunk az elsô sorozat témáját tekintve a fogorvosi diagnosztikai vizsgálatokra esett. Errôl a rendszeresen sokat vitatott témakörrôl sok szó esik, és valahogy mégis kevés. Az olvasóktól beérkezett számos vélemény, kérdés, problémafelvetés hatására Szerkesztôségünk úgy döntött, hogy a diagnosztikából indítja az elsô szakmai sorozatot. Ennek keretében néhány aktuális kérdésben ismertetôket kértünk, és a témakör elindítására felkértük Dr. Gáspár Lajos egyetemi docenst. Fogorvosi diagnosztikai vizsgálatok jelentôsége napjainkban I.Beam Fogászati Diagnosztikai Központ, Budapest
(Igazgató: Dr. Gáspár Lajos egyetemi docens)
A tudomány és a technika rohamos fejlôdése eredményeként az élet minden területén olyan változások tanúi lehetünk, melyek követése és a naprakész ismeretek folyamatos bôvítése még saját szakterületünkön is szinte lehetetlen feladat. Így tapasztalhatjuk többek között a fogorvosi diagnosztikában is, mert a kor technikai színvonalán sem a hagyományos, de különösen pedig a legmodernebb eljárások nem végezhetôek minden fogorvos saját rendelôjében. Így nyilvánvalóan nem lehetséges laboratóriumi, szövettani vizsgálatok, vagy a folytonosan fejlôdô újabb radiológiai vizsgálatok saját rendelôben történô végzése. Ennél a még speciálisabb szakorvosi felkészültséget igénylô eljárások, mint a fogászati bôrteszt allergiavizsgálat, vagy a fémkioldódás DMA mérése, a mikrobiológiai vizsgálatok a sokéves tapasztalatokra épülô speciális szakismeret mellett különleges és meglehetôsen költséges felszereltséget is igényelnek.
Új aspektust ad korunk hazai fogászati tevékenységének a fogászat döntô részének privát szférába kerülése. Az orvosi felelôsség, a jogi kérdések hatványozottan elôtérbe kerültek, nyilvánvalóvá vált, hogy a hitelesen dokumentált diagnosztikus eredmények nyújthatnak a fogorvos számára biztos védelmet az egyre gyakoribb peres eljárásokkal szemben. A fogorvosi tevékenységet megelôzô hiteles diagnosztika dokumentumokkal tudja alátámasztani a beteg státusát, és a megfelelôen körültekintô orvosi tevékenységet igazolja, alátámasztja a helyesen megválasztott fogorvosi kezelési tervet. Csak a körültekintô és egyre szélesebb vizsgálati módszereket magába foglaló elôzetes kivizsgálás adhat kellô biztonságot. Erre példák sokaságát látjuk világszerte. Így egyre több országban (pl. Németországban) a radiológiai vizsgálatokkal szinte azonos fontosságra tett szert az utóbbi egy-két évben a fogpótlások elkészítése elôtt a betegek elküldése fogászati bôrteszt allergiavizsgálatra. A szakma szabályai szerint csak a teszt eredményének ismeretében szabad a fogpótlás anyagát megválasztani, mivel köztudott, hogy elsôsorban a fémekkel kapcsolatos allergia ma már sok országban szinte népbetegségnek tekinthetô. Szinte mûhibának számít úgy fogpótlást készíteni, hogy nem zártuk ki vizsgálattal, hogy a beteg mely fémekkel szemben mutat allergiás jelenségeket. Ennek elmulasztása, és a szájüregi- valamint szisztémás allergiás jelenségek jelentkezése és a fémallergiának már a panaszok megjelenése utáni igazolódása az elvárt körültekintés elmulasztását, szakmai gondatlanságot, és az ezzel járó jogi, szakmai és anyagi felelôsséget jelentheti. A fogászati bôrteszt allergiavizsgálatot – mint a szakma szabályai szerinti rutinszerû „kötelezô” eljárást – a német egészségpénztárak kifizetik a beteg számára.
Különösen nagy jelenôségûek a diagnosztikai vizsgálatok nagyobb volumenû, nagyobb értékû vagy jelentôsebb rizikót magukban hordozó eljárások alkalmazása esetén. Így erre tipikus példát ma már nem a porcelán körhidak vagy a kombinált fogpótlási munkák, hanem elsôsorban az implantológiai eljárások, az állcsontok és a lágyrészek korrekciós mûtétei, a plasztikai jellegû eljárások, a magas esztétikai igényeket kielégítô módszerek jelentik. Ezen esetekben alapvetô jelentôségû a diagnosztikus eljárások igen széles körének az elvégeztetése. Az implantológiai munka tervezési fázisában elengedhetetlen az állcsontok radiológiai vizsgálata, a beteg fontosabb laboratóriumi értékeinek ismerete (például cukorbetegség, vérzékenység, anyagcserezavarok stb. kizárása), ma már elengedhetetlen a fogászati anyagokkal szembeni bôrteszt allergiavizsgálat (ismert Magyarországon is a nikkel, króm, kobalt, palládium mellett a titánallergia elôfordulása is), elengedhetetlen a nem tökéletesen egészségesnek látszó szájüreg mikrobiológiai vizsgálata (gombavizsgálat, tasakokból bakteriológiai vizsgálat). Ezek segítségével olyan adatokhoz és terápiás javaslatokhoz jutunk, melyek segítségével a fogorvosi tevékenység sikertelenségének esélye igen jelentôsen csökkenthetô. Ugyancsak az orvosi felelôsség kérdéseit veti fel a szájban már meglévô fémek kioldódásának DMA vizsgálata, a nyálkahártyán gyakran észlelhetô különbözô kóros elváltozázok klinikai és oral pathológiai vizsgálata. Ezen utóbbiak között nemcsak az „ártalmatlan” hemangiomák, fibromák, hanem a Magyarországon a rákmegelôzô állapotok is igen nagy számban fordulnak elô. Ezek klinikai diagnosztizálása, szövettani mintavétele, a kóros képletek sebészi eltávolítása csak megfelelô felkészültség esetén, szájsebész szakorvos, pathológus szakorvos, arra felszerelt és mûtôvel rendelkezô rendelô esetében végezhetôek el. Ma a korszerû terápiás eljárások korában (pl. lasersebészet) a betegek számára a lehetô legkevesebb szövôdménnyel (pl. vérzés, hegesedés, gyulladásos jelenségek stb.), legkevesebb munkából való kieséssel járó módszer választása szintén a szakma szabályai szerint „kötelezô”. Ezek elmulasztása ismét a fogorvos napjainkban egyre növekvô felelôsségét vetíti elôre.
A fogorvosi diagnosztikai vizsgálatok Magyarországon az elmúlt években, de méginkább hónapokban új megvilágításba kerültek. Ennek okai között szerepelnek, hogy hazánkban szinte újonnan felfedezett népbetegséggé vált a fogászati anyagokkal (elsôsorban a fémekkel) szembeni allergia, a szájüregi precancerosisok tömeges jelenléte (az utóbbi 25 évben a szájüregi rákban meghaltak száma a négyszeresére emelkedett). Egyre szélesebb körben kerülnek alkalmazásra a magasabb felkészültséget, nagyobb körültekintést igénylô és jelentôsebb költséggel és rizikóval járó eljárások (pl. implantáció). A fogorvosi tevékenységgel kapcsolatos költségek ugrásszerû növekedése pedig a nálunk fejlettebb országokhoz hasonlóan egyre több jogi kérdést hozott felszínre. Így a megfelelôen dokumentált fogorvosi diagnosztikai eljárások – elsôsorban mint igénybe vehetô szolgáltatások – a sztomatológiai munka egyre nélkülözhetetlenebb részévé váltak. A magyar sztomatológia – mint azt példák sora mutatja – idôben fel tudta ismerni az új követelményeket, és meg tudott felelni a sokszor nehéz körülmények ellenére is az újabb és újabb kihívásoknak, és ma is a nemzetközi szakmai élvonalban halad. A kor újabb kihívásának – a fogorvosi diagnosztikai eljárások eddiginél sokkal szélesebb körû alkalmazásának és dokumentálásának – ismét meg kell felelni. Ezt a törvényszerû tendenciát felismerve létesült és folyamatosan bôvült Budapesten a József körúton a fogászati klinikák szomszédságában a Fogorvosi Diagnosztikai Központ.
Dr. GáspárLajos
